A meglepetések meccse?!

Az elmúlt években erre a mérkőzésre fokozott figyelemmel készültek a Haladás szurkolók. Gondolom nem mondtam senkinek újat ezzel. Volt ami volt, megtörtént. De...
De a csapatot buzdító Haladás szurkolók nem felejtenek. Továbbra is kitartanak amellett, hogy a kedvenc közellenség amit művelt városunk csapatával, az -finoman fogalmazva- csúnya dolog volt. Az első meglepetés akkor ért minket, mikor megtudtuk, hogy a pápaiak igaz adnak jegyet - már miért ne tennék meg - de mennyiért. 1100,-Ft-ot volt képük elkérniük egy vendég szurkolótól. Igen csak Tőlünk, mert kedvezményes jegyet kaptak a pápaiak, a bérletesek pedig ingyen tekinthették meg a mérkőzést. Jöttek a találgatások a miértről. Talán akkor kevesebben megyünk el? Vagy mert új játékosokat akar ezen a pénzen vásárolni a tulajdonos? Választ nem tudjuk. Mindegy is, mert ez nem a mi dolgunk. Szokásos áruház parkolójában találkoztunk, megvettük a jegyeket. Már indulni akartunk, mikor jött a második meglepetés. Mellénk állt egy általunk már ismert nagy autó, nagy Police felirattal. Mi megyünk Pápára? Jött a kérdés. Meg is lepődtünk, az 5 autót, a kb 20 főt szeretnék elkisérni a meccs színhelyére? Igaz csak ketten ültek az autóban, és el is indultak. Látván nincs itt probléma. Elindultunk, semmi nem is történt egészen Pápa előfalujáig. Ott megint a hatóság vár minket. Igaz készségesek voltak, és elmondták, hogy problémamentesen szeretnének elkisérni a pályáig. Jöttek is a gyors megoldások: ha elindul a körgyűrűnek, mi biztos elfordulunk a város felé elhagyva őket. Szerencsére nem így történt. Város, körforgalmak, majd a mérkőzés helyszíne. Méghozzá a harmadik meglepetés helyszíne. Ami itt volt, az már kimondottan érdekes volt. 15 rohamrendőr kocsi, kb. ugyanennyi személyautó. Ja, és vagy 60-80 rendőr. Vagyis teljes biztonságban érezhettük magunkat, lévén majd mindenki mellé juthatott volna egy egyenruhás. Nem viccelek, lévén hozzávetőleg 80-100 fanatikus kisérte el csapatunkat még ebben a hideg időben is. Újabb meglepetés, nem vihetjük be az újonnan kapott zászlónk -melyet ezúton is köszönünk Séllei Árpád Úrnak- tartézékát, a rudat. Mondván, 1 méternél nagyobb botot nem lehet bevinni. A meglepetések itt véget is érhetnének, ha nem egy mérkőzésről lenne szó.
A meccs igazából eseménytelen volt. Mondjuk inkább hasonlított egy edzőmérkőzésre a szezon előtt, mint egy kupameccsre. Ja, ne felejtsük el, itt is vot egy kisebb meglepetés: kedves szurkolótársunk idézve bekiabált Farkas Attilának: "Válogatott!" Jött is a válasz rá, egy "Tudom!" felkiáltással, lövés közben. Ekkor még a mosoly is megvolt az arcán. Társaival együtt nem sokig örülhettek, nem tudták kihúzni gól nélkül, már a hetedik percben egy szép támadás végén Skriba M. talált a kapuba úgy 12 méter távolságból. Az első félidő ennek fényében telt el, folyamatos Haladás támadások, kevés átütőerővel. A Lombardnak két helyzetén kívül mást meg sem lehet említeni. Párszor még eljutottak a kapunkig, de ha nem mellé rúgták, akkor a hazaadásszerű lövést Szép védte biztosan. Jött is minden esetben a "Szép volt!" Szurkolók folyamatosan buzdították a csapatot, néha válogatott szidkozódások is előkerültek. Ilyen volt a "Bíró Péter csuklik az anyád!"- mindenki tudja, mire utalva. De büszke lehet ránk a zálogház tulajdonos, megint íródott neki egy-két új vers. Természetesen nem maradt szótlanul, vagy ötször bemondták, hogy megkérik a vendég szurkolókat a sportszerű buzdításra. Igazából csak minket lehetet felszólítani, mert a túloldalt ember is alig volt, nemhogy szurkolás.
A második félidő sem kezdődött másképpen, mi támadtunk, helyzetekig is eljutottunk. Amiben más volt mint az előző játékrész, a hazaiak egy kicsit harcosabbak voltak. Többször elindultak kapunk felé, de a tizenhatoson nem igazából jutottak túl. A félidő elején a "pápai" Venczel csúszott rá Kajra, méghozzá páros lábbal. Ezt egyből pirossal jutalmazta a spori. A legnagyobb izgalom a 10-12. perc környékén volt, mikoris pár szombathelyi fanatikus átslisszant a Tiggers-ek mellé, és egy SZOMBATHELY feliratú drapival nekiálltak szurkolni. Persze nem a Pápának. Pár perc elteltével a biztonságiak - ha már ott voltak, csináljanak is valamit alapon - kiszorították mieinket onnan, és megkérték Őket, fáradjanak vissza eredeti helyükre. Érdemes megemlíteni - akár meglepetésként is említhetnénk -, egyikükhöz sem értek hozzá, nem volt balhé, csak kérés. A 20. percben egy gyors kontrából született meg a második találatunk, Simon-Iszlai összjáték után Tóth Norbihoz került a labda, aki régi ősi riválisokat idézve -lévén egy exUTE játékos került szembe egy ecfradistával - szépen, elegánsan bal külsővel elcsavarta Szűcs mellett a labdát. A kiszorított helyzetben lévő Tóth lövése már-már úgy tünt, hogy elmegy a kapu előtt. De nem, a kapu jobb oldalában kötött ki. Ezek után elkezdődtek a cserélgetések, magyarán a sokadik meglepetés is. A Hali ifi simán lejátszotta a termálvárosiak csapatát a pályáról. Már kapuig is csak egyszer jutottak el.
A pálya közepén folyt többnyire a játék, szemre tetszetős foci volt. Igazából a Haladás irányított, a pápaiak nem tudták felvenni a ritmust. Többször is remekül kipasszoltuk ellenfelünket. Szépnek nem volt nehéz dolga, de amit kellett jól oldotta meg. Balassa rutinja, Lengyel harcosságával jól kiegészült hátul. Középpályánkon Iszlai nagyon jól játszott,rengeteg labdát szerzett. De ugyanez elmondható Kajról, és Simon Ádámról is. Elől Skriba annyira nem volt elemében, mint a Győr ellen, de így is jol mozgott. Sinmon A. kevesebb labdát tudott megjátszani, viszont most Tóth N. harcosabb volt.